A vizuális pályák: a szemből az agykéregig vezető út

A retinából az agykéregig vezető út fontos állomásai a következők:

látóideg

A szemből a vizuális ingerrel a látóideg indul el az agyba, ahol az inger feldolgozása fog történni. A látóideg sérülése okozhat látássérülést, amely a gyengébb vízus mellett jellegzetesen más funkciók zavarával is jár. Ezek:

• a fényérzékenység;
• csökkent kontrasztérzékenység;
• látótér kiesés;
• csökkent mélységérzékelés.

A bal és jobb szemből érkező, egymás felé haladó látóideg rostok egy ponton kereszteződnek, ennek helye a

látóideg kereszteződés (chiasma opticum)

Az ábrán 2. számmal jelölt területen megtörténik a kereszteződés, amelynek köszönhetően mindkét agyféltekébe mindkét szemből eljut az információ. Mindkét szemből a bal oldali látótérről érkező jelek a kereszteződés után a jobb oldali agyféltekébe, a jobb oldalról érkezők a bal oldali agyféltekébe kerülnek. A kereszteződés csak mindkét szem nazális (az orr oldalára eső) rostjait érinti, a retina temporális (halánték felőli) részéről érkező rostok
keresztezés nélkül haladnak tovább.

oldalsó geniculatus mag (Corpus geniculatum laterale)

Az oldalsó geniculatus mag (corpus geniculatum laterale) a  talamuszban  található réteges szerkezetű sejtcsoportosulás, mely átkapcsoló állomásként működik a retina és az elsődleges látókéreg között. Hat, egymás felett elhelyezkedő rétegből áll. Mind a hat réteg a retina egy-
egy területét képviseli, méghozzá úgy, hogy azok a rostok, melyek a retina szomszédos területéről szállítanak információt, az oldalsó geniculatus magban is szomszédos sejtekhez kapcsolódnak. A rétegeken belüli olyan szabályos képviseletet, mely megőrzi a retina topográfáját, retinotopikus térképnek nevezzük. Minden rétegnek saját térképe van.

látópálya

A látópálya a szemből az agykéregbe vezető út utolsó szakasza: az oldalsó geniculatus magból a látás agykérgi központjába, az ún. V1 mezőbe viszi az információt.

Látótér kiesések

A látópálya lefutását megismerve érthetjük meg, hogy annak különböző pontjain bekövetkezett sérülés hogyan okozhat látótér kieséseket. Az egyik szemből érkező látóideg mindkét restjának sérülése az egyik szem teljes látóterének kiesését okozza (A). A látóideg kereszteződése után keletkezett sérülésnél csak az egyik látótérfél sérül, hiszen ugyanarról a területről érkező információ a másik agyféltekébe is kerül, amelyet elkerül a sérülés. A látótér felét érintő kiesést hemianopsiának nevezzük. Egyik megjelenési módja a homoním henianopsia (E), amikor mindkét szem azonos oldaláról érkező kép veszik el, és a másik oldali megmarad. Ennek következménye az érintett számára nehezen szokható meg, mivel az
agyba érkező két kép között egy hiányzó terület kpét kell kompenzálni, az oldalsó kiesés nehézsége mellett. A látópálya látókéreghez közeli területein keletkezett sérülések csak egy rostból származó ingereket érintenek (D), ezért csak egy negyed térfél esik ki, ennek neve a quadranopia.