Az agyi feldolgozási zavar gyanúját mutató gyerekek vizsgálatára és fejlesztésére vonatkozó tervezésnél azonnal felmerül a probléma, hogy a CVI tüneteket mutató gyerekek nagyon széles spektrumon helyezkednek el képességek szempontjából, a heterogén csoport kezelésével kapcsolatban pedig előtérbe került a csoporton belüli kategorizálás kérdése.

A zavar súlyossága mellett meghatározó szempont az idegrendszer állapota. Mivel az agysérülésével állunk szemben, az esetek jelentős részében más agyi terület sérülése is fennáll. Ennek megfelelően külön csoportokban kell kezelni a jól funkcionáló és a súlyos halmozott sérülésekkel terhelt gyerekeket.   

A magyarországi gyógypedagógiai ellátás gyakorlatában a nemzetközi kutatásoknak megfelelően három csoportot különíthetünk el.

1. csoport: Szelektív vizuális észlelési és vizuomotoros gyengeséget mutató gyerekek

Az első az ép gyerekek közösségeibe integrált gyerekek csoportja, akiket a hétköznapi szemlélő nem gondol látássérültnek, azonban a látási funkcióinak sérülése olyan tüneteket okoz, ami nagyban befolyásolja életminőségüket. Látássérülésük mértéke nem éri el a gyengénlátás mértékét, ezért teljes mértékben kiesnek a gyógypedagógiai ellátás köréből.

2. csoport: Súlyosabb észlelési zavarokat mutató gyerekek változó látásélességgel

A második csoportba azok a gyermekek tartoznak, akik a látássérülés okán sajátos nevelési igényűnek számítanak. Ők a gyengénlátók speciális iskoláiba járnak vagy szerte az országban többségi óvodába, általános iskolába vagy középiskolába járnak, de diagnózisuk alapján a Gyengénlátók Módszertani Központjának ellátására jogosultak.

A Gyengénlátók Iskolájának gyógypedagógusai évek óta figyelemmel kísérik azt a jelenséget, hogy vannak gyerekek, akinek a régi, klasszikus értelemben vett látássérültek számára kidolgozott pedagógiai módszerek nem elegendőek. A Módszertani Központ gyógypedagógusai 2021-ben munkacsoportot hoztak létre a téma tanulmányozására, az ellátási körükbe tartozó gyerekek minél személyreszabottabb ellátása érdekében. Munkájuk eredménye egy saját kidolgozású vizsgálati módszer, mely nemzetközi szakirodalmak és jó gyakorlatok felhasználásával készült, és a tapasztalatok szerint alkalmas az általános iskolás korú gyengénlátó gyerekek vizuális feldolgozási zavarainak feltérképezésére.

3. csoport: Súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, jelentős látásélesség csökkenéssel

A harmadik csoportba tartoznak azok a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, akik más fogyatékosságuk okán már eleve gyógypedagógiai ellátásban részesülnek, speciális intézményekben tanulnak.

Gyakran tapasztaljuk, hogy ezeknél a gyerekeknél, fiataloknál háttérbe szorul a látássérülés kérdése, hisz náluk sokkal “szembetűnőbb” a fizikai állapot javításának, szinten tartásának kérdése. Gyógypedagógiai ellátasuk így szinte kimerül a szomatopedagógiai vagy konduktív módszerek alkalmazásában. Értelmi képességeik felmérése, a bennük rejlő képességek kibontakoztatása a verbális kommunikáció hiánya vagy akadályozottsága miatt nehezített. Ha nem próbáljuk meg minél pontosabban feltérképezni és szisztematikus fejlesztéssel javítani a vizuális funkciókat, ezek a gyerekek a külső szemlélő számára szinte vakoknak tűnnek. Elemei szükségletű lenne ezen gyerkek esetében a vizuális feldolgozási képességek fejlesztése, hiszen minden apró fejlődés esetükben hatalmas életminőségbeli változást idézhet elő. Ugyanígy az augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) módszerek és eszközök kiválasztása és alkalmazása során elemi fontosságú a látási funkciók épségének illetve sérüléseinek pontos ismerete.